Szolgálunk, védünk és utazunk: A kék villogó árnyékában érkezett meg az új BMW R1300RT

Amikor megláttam az importőr tesztmotorját, az első gondolatom az volt: a hazai képviseletnél valakinek zseniális érzéke van a vizualitáshoz, vagy szimplán csak imádja a klasszikus, tekintélyt parancsoló eleganciát. Ez a gyönyörű, ragyogó fehér szín tökéletes választás volt a motorhoz. Nemcsak azért, mert kiemeli a teljesen áttervezett, monumentális idomrendszer minden egyes élét, hanem mert azonnal beindítja a pavlovi reflexet minden autósban. Fehér nagymotor, hatalmas szélvédő, LED-es nappali menetfények az idomba integrálva – a belső sáv szinte magától ürül ki előtte.

Márka: BMW
Típus: R1300 RT
Hengerűrtartalom: 1300cm³
Teljesítmény: 146 LE / 107 Kw
0 - 100 km/h: 3,7 másodperc
Teljesítmény / súlyarány: 0.52 LE/kg - 520 LE/1t
Üzemanyag: benzin
Saját tömeg: 281 kg
Szállítható személyek száma: 2

Nem véletlenül. Ez a konfiguráció genetikailag hordozza magában a tekintélyt, hiszen a BMW RT szériája évtizedek óta a motoros rendvédelem abszolút etalonja Magyarországon és világszerte.

100 év tradíció: A Méraytól a modern boxerekig

A hazai motorkerékpáros rendőri szolgálat elképesztő, immáron 100 éves múltra tekint vissza: az első motoros járőr 1926-ban indult útjára. A kezdeti időkben hazai gyártású Méray motorkerékpárokkal, majd a háború után Csepel és Pannónia vasakkal teljesítettek szolgálatot a zsaruk.

A BMW boxerek története a magyar rendőrségnél a '70-es években kapcsolódott magasabb fokozatba az R60-as modellek érkezésével. Bár a '80-as években a japán sornégyesek (Yamaha XJ650) és a legendás kétütemű MZ-k is kivették a részüket a munkából, a komoly, presztízsértékű feladatokra, állami felvezetésekre és a Motoros Alosztály gerincének biztosítására mindig a bajorok jelentették a megoldást.

A '90-es évektől a háromhengeres K75-ösök, majd a kifejezetten hatósági célra, gyárilag megerősített elektromos- és hűtési rendszerrel ellátott BMW RT generációk váltak egyeduralkodóvá. Az R 900 RT, a legendás R 1200 RT, majd a közelmúltban rendszerbe állított, 136 lóerős R 1250 RT modellek mind bizonyították, hogy nincs még egy olyan platform, amely ennyire jól bírná a napi 12 órás, kíméletlen igénybevételt. Berlinben ezek a hatósági verziók (RT-P) külön gyártósoron készülnek, kettős elektromos hálózattal, speciális bukócsövekkel és szűkített oldaldobozokkal a könnyebb városi manőverezhetőség érdekében.

Az R1300RT fedélzetén: Generációváltás a köbön

És most itt van a motorhang.hu tesztjén a legújabb evolúció, az R1300RT. A dizájn láthatóan szakított a korábbi generációk kissé gömbölyded, hömpölygő formáival: sokkal agresszívabb, futurisztikusabb és áramvonalasabb lett a gép.

Erőforrás, futómű és az új automata váltó

A szívét természetesen az R1300GS-ben már megismert, teljesen áttervezett, alulra költöztetett váltóval szerelt 1300 köbcentis boxer adja. A korábbi 1250-es 136 lóerejéhez képest itt már brutális, 145 lóerős teljesítmény és 149 Nm nyomaték feszül a kardántengelynek. A vaskos kipufogórendszeren át érkező boxerdorombolás mély, mégis kulturált. A motor tömegközéppontja alacsonyabbra került, ami miatt a tekintélyes méretű luxustúrázó hihetetlenül könnyedén, szinte játszi könnyedséggel terelhető kanyarról kanyarra.

A tesztmotorban az új automata robotváltó dolgozott, amit minden alkalommal szoknom kell egy kicsit. Az első kilométereken nagyon hiányzik a kuplungkar, de ahogy telik az idő, a rendszer annyira kényezteti az embert, hogy végül teljesen rábízom magam az automata üzemmódra. Maximum a kanyarok előtt nyúlok bele manuálisan(lábbal) és kapcsolgatok vissza, hogy kihasználjam a boxer motorfékének zseniális stabilizáló erejét a lassításoknál. A dinamikus tempó és a komoly lökettérfogat mellett a fogyasztás nálam 7,5 liter körül alakult a teszthét során.

Ergonómia, aerodinamika és igazi luxus kényelem

Ha felülünk a motorra, azonnal érezni a formatervezők zsenialitását. Az ülés és a tank közötti átmenet keskenyebb, a vezetői pozíció egyszerre pihentető és aktív. A kényelem egyszerűen fejedelmi: órákat töltöttem el a nyergében egyhuzamban, és még a nap végén sem akartam leszállni róla.

A BMW mérnökei ráadásul egy zseniális aerodinamikai újdonságot is bedobtak az RT-k világában: az oldalidomokon elhelyeztek egy-egy kézzel mozgatható szélterelő szárnyat.

Alsó állásban olyan kellemes szellőzést biztosítanak, mintha egy személyautóban leeresztenénk az ablakot.
Felső állásba pattintva őket viszont olyan, mintha felhúznánk az üveget – a motorosra szinte egyáltalán nem csapódik be semmilyen zavaró légáram.

A cockpit fejedelmi felszereltséget kapott. A hatalmas, elektromosan állítható szélvédő mögött akkora a szélcsend, hogy a minőségi beépített audiorendszer még autópálya-tempónál, zárt bukósisakban is tökéletesen, tisztán hallhatóan szól. Legyen szó a rádióról vagy a telefonodról streamelt kedvenc zenéidről, a hangzás parádés. Ha pedig a telefon szóba került: a tanknyílás felett kialakítottak egy dedikált, szellőztetett és vezeték nélküli töltőrekeszt, így a mobilunk a legnagyobb melegben, folyamatos zenehallgatás mellett sem fog túlmelegedni.

A vezetőülés mögött pedig a formás, gyári színre fújt oldaldobozok és a kényelmes háttámlával integrált topcase (hátsó doboz) várja a csomagokat. Pár nap használat után ezt a hatalmas testű motort annyira meg lehet szokni, és olyan természetessé válik a kezelése, hogy kistestű robogókat megszégyenítő dinamikával és könnyedséggel lehet vele manőverezni a sűrű városi kocsisorok között is.

Összegzés – Jól választott az importőr?

Nem kérdés: telitalálat. Ez a fehér fényezés a fekete és szürke kontrasztos betétekkel egyszerre sugároz modern high-tech hangulatot és tiszteleg a klasszikus motoros rendőri hagyományok előtt. Az új BMW R1300RT nemcsak méltó utódja a hazai utakat évtizedek óta felügyelő RT-családnak, hanem egy olyan dimenzióugrás a digitális és mechanikai finomságok terén, amibe egyszerűen nem lehet belekötni. Legyen szó civil túrázókról vagy a leendő hatósági felhasználókról, ez a gép mindenkit le fog venni a lábáról.

Szubjektív utószó: Trónfosztás készülődik?

Bevallom, hogy eddig a fejemben az abszolút etalon, a létező legjobb kétkerekű az R1250GS volt. Nagyon sokáig úgy voltam vele, hogy ha egyetlen motort kellene választanom az életre – és a pénz nem számítana –, akkor gondolkodás nélkül csakis az R1250GS-t mondtam volna. Ezt a hitet aszfalton korábban már kicsit megingatta az M1000XR, de mostanra döbbenetesen komoly csata alakult ki az első helyezésért. Az új R1300RT ugyanis a fejedelmi kényelmével és a lehengerlő dinamikájával kőkeményen ostromolja a csúcsot.

Ráadásul még hátra van egy igazi, komoly csúcstámadás, egy olyan ikon, amihez eddig még nem volt szerencsém a tesztek során: a K1600GTL. Ígérem nektek, a szezon végén végleg eldöntöm és megírom, melyik az az egyetlen motor, amit saját pénzből is azonnal megvennék!

Keresd a legfrissebb teszteket a motorhang.hu-n!