A Robert Bosch-sztori: egy autóipari legenda nyomában

Robert Bosch személyét számos legenda övezi. Vajon korának kőkemény vállalkozója, gondoskodó jótevő vagy inkább egy „makacs sváb” volt a világraszóló innovációiról ismert nagyvállalat egykori alapítója? Ki volt ő, és mit hagyott az utókorra? Tabudöntögető időutazásra hív a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódja, melyben megelevenedik az autóipar hőskora.

Ha autóipar, akkor Robert Bosch neve megkerülhetetlen a témában. Ő a XIX-XX.
század úttörő technológiáinak egyik legmeghatározóbb alakja, neki köszönhető,
hogy a Bosch név 140 éve egyet jelent az innovációval. Egy legenda, a mágneses
gyújtás, a fényszórók, az irányjelző és az ablaktörlő „atyjának” nyomába erednek
a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb adásának szakértő vendégei. Az alapító
életútjáról, víziójáról, máig ható újító üzleti filozófiájáról és az autóipar
történetének legizgalmasabb pillanatairól beszélget Kemler Andrással, a Bosch
csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetőjével Magyarországon és az
Adria régióban, valamint Dr. Hanula Barnával, a motorfejlesztés nemzetközileg
ismert és elismert szakértőjével, Széchenyi István Egyetem egyetemi docensével
Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.

A szikra, ami mindent elindított
Robert Bosch 1886-ban, mindössze 25 évesen, másodmagával alapította első
cégét, egy finommechanikai műhelyt. „Mai szemmel egyszerű feladatokat
végeztek akkoriban, csengőket, telefonokat szereltek, és orvosi felszereléseket
forgalmaztak” – árulja el a podcastban a „hőskorról” Kemler András. Ebben az
időszakban született meg máig forradalminak számító innovációja, a mágneses
gyújtás, „az első szikra”, ami gyökeres változáshoz vezetett az autóiparban és a
cég életében egyaránt.

Megpróbálni a lehetetlent
„A mágneses gyújtás nélkülözhetetlen volt a nagy fordulatszámú motorok
meghajtásához, ami lehetővé tette az autóipar megszületését” – fűzi hozzá
Kemler András. Robert Bosch tehát jó érzékkel egy olyan iparágba szállt be, ami
éppen akkor volt kialakulóban. A sikerhez jó adag bátorságra is szüksége volt:
Bosch az elsőre lehetetlennek tűnő kihívásokat sem utasította vissza, és
elkötelezetten hitt abban, hogy találékonysággal, szorgalommal és fegyelemmel
mindent meg lehet oldani. „Ma triviálisnak tűnhet, de amikor még az
elektromosságot is alig ismerték, egy elektromos szikrát bevezetni egy motorba,
aminek az égésterében több mint 2000 °C van, nem volt egyszerű feladat” – emeli
ki Hanula Barna a beszélgetésben.
Életre tervezve: mindig a trendek előtt
Robert Bosch a kezdetektől sokat utazott, és tapasztalatai fontos inspirációt
jelentettek a vállalat működtetésében. Felismerte, hogy nem szabad kizárólag a
meglévő sikerekre alapozni, folyamatosan új irányokat keresett, a fejlesztésre
mindvégig nagy hangsúlyt fektetett. „Előremutató, hogy a Boschnál már az 1930-
as években volt egy innovációért felelős szakemberekből álló csapat, amely az
ipari trendeket figyelte és javaslatokat készített elő arról, hogy milyen területen
érdemes befektetni, milyen találmányokat, esetleg cégeket lehetne felvásárolni” -
fogalmaz Kemler András a podcastban.
Robert Bosch hamar felmérte, hogy a vállalat hosszú távú fejlődéséhez a
termékkör bővítésére is szükség van: az általa bevezetett diverzifikált portfolió
máig a cégcsoport sajátja. A hajvágó gépektől az elektromos kéziszerszámokon át
a hűtőkig a Bosch szinte mindennel foglalkozott, amit motor hajt. A technológia
adott volt, a vállalat pedig a meglévő know-how segítségével gyorsan tudott
reagálni a piaci változásokra.

Új sztenderd a foglalkoztatásban
A podcast szakértő vendégei egyetértenek abban, hogy Robert Bosch a sikerét
nagyrészt a „német „erényeknek” köszönhette, ami alatt a precizitást, a
fegyelmet, a minőségre való törekvést, a szorgalmat, és a „csakazértis” attitűdöt
érthetjük. „Boscht jellemezhetjük makacs svábként, kőkemény vállalkozóként is,
aki mindig kiállt az érdekeiért” – vet fel egy lehetséges értelmezést Kemler András
a műsorban. Az éremnek, mint mindig, van azonban egy másik oldala: a
cégalapító, versenytársaitól eltérően a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a
munkatársak fizetésére, jóllétére, továbbképzésére, és a bizalom
megteremtésére. 400 fős, máig működő kórházat és szanatóriumot alapított –
méghozzá nem kizárólag Bosch-dolgozóknak – és a nevéhez fűződik a 8 órás
munkaidő bevezetése is. Robert Bosch korát megelőzve, máig ható innovatív
szemléletet hozott nemcsak az autóiparban, hanem a szervezetfejlesztésben is.
Robert Bosch mélyen hitt abban, hogy az általa képviselt értékek és innovációk
minden ember javát szolgálják. A mai napig ebben a szellemiségben viszi tovább
alapítványi formában Robert Bosch örökségét a közel másfél évszázad alatt
globálissá fejlődött vállalatcsoport.