Valamivel több, mint 100 év után nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett az autózás, ugyanis a kezdeti teljesítmény és optimális felhasználhatósági szempontok fejlesztését követően megjelent a biztonság iránti vágy. 1992-ben pedig elérkezett a máig is tartó zöld korszak, az EURO1-es motorszabvány bevezetése. Természetesen miután egyértelművé vált, hogy nem fenntartható a fejlődés, egyre szigorúbb környezetvédelmi besorolás alá vetették az autókat, ezzel párhuzamosan pedig elindult az alternatív meghajtások terjedése, így 1997-ben megjelent az első hybrid autó. Alternatív hajtás alatt a nem tisztán benzin, dízel vagy elektromos hajtást értjük, hanem ezek valamilyen arányú közös működését.
Bár az elektromos járművek nagyjából egyidősek a benzines motorokkal, elterjedésük mégsem volt korábban lehetséges. Ennek az az oka, hogy az energia tárolására szolgáló akkumulátorok kapacitása akkoriban nem tette lehetővé a járművek hosszú távú töltés nélküli mozgatását, így szükségesszerű volt, hogy ezen a téren jelentősen fejlődjön a technológia. Az energia tárolása, az akkumulátorok feltöltési ideje és annak esetleges helyi előállítása a kulcsa annak, hogy a megszokott benzin és dízel üzemű gépkocsik háttérbe szoruljanak, vagy akár teljesen eltűnjenek. Az, hogy ez meg fog valamikor történni a jövőben nem kérdéses, az viszont igen, hogy mikor és milyen módszer révén. Az, hogy merre tart az autózás, napjainkban még óriási kérdőjel.
Gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon az elektromos autó jelenti-e a jövőt vagy ez egy zsákutca. Míg egy benzines autó újratöltése 5 perc, addig egy elektromos autóé legalább 1 óra, ráadásul a vezetési élmény is teljesen más a nyomatékleadás, a gyorsulása és hang nélküli mozgás miatt. A statisztikákat természetesen rengeteg módon lehet értelmezni, azonban az tény, hogy ameddig 2008 előtt nem volt tisztán elektromos hajtású gépjármű, addig 2018-ra az eladási darabszámok globális szinten átlépték a 2 millió darabot. Ebben óriási szerepe van az államnak is, hiszen a legtöbb országban komoly állami támogatás, adókedvezmény jár annak, aki tisztán elektromos hajtású gépjárművet vásárol. Az elektromos töltőhálózat folyamatosan fejlődik, illetve a vásárlási igényt az autógyárak maguk is gerjesztik, hiszen a sok száz-/ezermilliárd eurós beruházásoknak meg kell térülnie.
Ettől függetlenül a 2017/2018-as piaci növekedés némiképpen megtorpant 2019-re. Az európai új autó eladások csupán 1,8%-át teszik ki az elektromos járművek. Fontos kiemelni, hogy az elektromos hajtás nem teljesen környezetbarát, hiszen az energiát leginkább szén vagy egyéb fosszilis erőmű segítségével állítják elő, továbbá a lítium ionos akkumulátorok újrahasznosítása sem igazán megoldott. Az viszont biztos, hogy a nagyvárosok környezeti terhelése nagymértékben csökken általuk, illetve energiafelhasználásuk 1-2 liter benzin vagy gázolaj értékével egyezik meg.
Kína élen jár az elektromos autózásban, mely teljes mértékben érthető, hiszen a nagyvárosok légszennyezettsége kritikus náluk, illetve kőolajból importra szorulnak. Összességében talán elmondható, hogy több az előnye, mint a hátránya, viszont ez az éremnek csupán az egyik oldala.
Az elektromos autó egy másfajta autózást, felfogást igényel, melyre nem vagyunk még mindannyian felkészülve. A mai napon még a töltési idő és az ezzel kapcsolatban lévő hatótáv korlát, továbbá a magasabb tempó esetén jelentősen növekvő energia igény jelentősen korlátozza a felhasználási lehetőségeket. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az elektromos autózás egy másik világ, más az autó értékvesztése, szervizigénye, felhasználási lehetősége.
A hybrid hajtású autók egyesíteni próbálják a jó tulajdonságait is a benzines és elektromos autóknak, és 2 fő csoportra oszthatóak: full és plug-in hybridre. Ezen kívül megtalálhatóak már a piacon az üzemanyag cellás autók, melyek hidrogénből állítják elő az energiát, amely energia ugyanúgy elektromos motort hajt meg. Sokak szerint ez utóbbi jelentheti a jövőt, de a töltőhálózat még nincs kiépítve és jelenleg nem is túlságosan biztonságos.
Az, hogy mi lesz az autózás jövője, nem tudhatjuk. Könnyen el tudom képzelni, hogy a felhasználás fajtája fogja meghatározni, hogy milyen típusú gépkocsival közlekedünk. Ha valaki csak városban közlekedik, rövid távokat tesz meg annak jelenleg az elektromos autó lehet a legideálisabb. Amennyiben főként városi, és néha autópályás közlekedésre használjuk a gépkocsit, akkor az aránynak megfelelően valamelyik hybrid típus a megoldás. Ha jellemzően hosszú távokat teszünk meg autópályán, akkor továbbra is a dízel autó az ideális választás. Benzines autót akkor vegyünk, ha a legkevesebb kompromisszumot szeretnénk kötni. A fenti felsorolás persze a mai napon igaz. Hogy melyik technológia hová fejlődik, az egyelőre még a jövő zenéje.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
