Az Év Autója hatszor: a Peugeot korszakalkotó típusai
A díj 1964-es alapítása óta hat Peugeot modellt választottak meg az európai Év Autójának, ebből hármat az utóbbi hat év során. Ezek egytől egyig koruk legjelentősebb típusai voltak, amelyek az automobil történelemkönyvébe is beírták magukat.
A vadonatúj Peugeot 208 2020. március 2-án, Genfben megkapta a kontinens hatvan prominens autós szakújságírója által odaítélt európai Év Autója trófeát. Ezzel hatra nőtt azon Peugeot modellek száma, amelyek ebben a nagy becsben tartott elismerésben részesültek. Most először nyert ugyanakkor városi modell a francia gyártó kínálatából: a többi díjat egy felső-kategóriás szedán (Peugeot 504, 1969), egy középkategóriás modell (Peugeot 405, 1988), két alsó-középkategóriás ferdehátú (Peugeot 307, 2020, és Peugeot 308, 2014), valamint egy szabadidőjármű: a második generációs Peugeot 3008 (2017) érdemelte ki.
Ezek a modellek formatervükkel, teljesítményükkel, műszaki tartalmukkal vagy használati értékükkel egytől egyig új mércét állítottak az autóiparban, kijelölve a fejlődés irányát. Ennek tükrében vegyük sorra a hat győztes modellt, időrendi sorrendben haladva.
Peugeot 504 (1969)
A Peugeot több mint fél évszázaddal ezelőtt aratta első győzelmét az Év Autója megmérettetésen. Az utókor igazolta a zsűri döntését: az 504 bámulatos karriert futott be. Európában kifinomult, egyszerre kényelmes és stabil (elöl-hátul független) felfüggesztése, a fejlődő országok piacain robusztus technikája tette hallatlanul népszerűvé a tágas autót. Ezeknek a műszaki erényeknek köszönhette az afrikai terepralikon elért számtalan győzelmét. Az 504 legfontosabb vonzereje mindazonáltal időtlen esztétikuma volt.
A karosszéria a Pininfarina stúdió munkája, kivéve az orrkialakítást: a legenda szerint amikor Aldo Brovarone, a dizájnstúdió akkori vezetője meglátta a Peugeot házon belüli tervezőinek javaslatát, eldobta saját rajzait, így kiáltva fel: „ezek a fényszórók olyanok, mint Sophia Loren szemei!” A modellt Franciaországtól Argentínáig, Kínától Dél-Afrikáig számtalan országban gyártották, és bár Európában tíz év után nyugdíjazták, a világ több pontján még évtizedekig (Nigériában 2006-ig!) gyártásban maradt. Összesen 3 713 356 példányban készült, ennek túlnyomó része (2 644 326 db) szedán volt.
Peugeot 405 (1988)
Az európai Év Autója díj történetének legnagyobb különbségével győzött 1988-ban a Peugeot 405: az 57 zsűritagból 54 szavazta az első helyre a családi modellt, amely példa nélkül álló 212 ponttal körözte le a második helyezettet – ezt azóta sem múlták felül. Az ugyancsak Pininfarina tervezésű modellben a 205-ös stílusa köszönt vissza, a kényelmes, pontos és nagy teherbírású futómű az 504 legjobb hagyományait ápolta, az ügyfelek pedig már elvárták a modern technológiai tartalmat (például a blokkolásgátló fékrendszer vagy a turbódízel erőforrás) a márkától.
A 405-ös a motorsportban is nagymértékben öregbítette a Peugeot hírnevét. Ari Vatanen előbb a világ legismertebb hegyi felfutó versenyén, a Pikes Peak-en szerzett két győzelmet (1988, 1989) a B-csoportos ralitapasztalatok alapján kifejlesztett Peugeot 405 T16-os versenyautóval, majd ugyanennek az autónak egy más hangolású példányával 1989-ben és 1990-ben is elsőként ért célba a Párizs-Dakar ralin.
Azok az ügyfelek, akiket sportos vezetésre ihlettek a finn pilóta sikerei, a versenyautó homologizációs modellje, a 200 lóerős turbómotorral szerelt Peugeot 405 T16, vagy a nagyobb darabszámban gyártott, 160 lóerős, 16 szelepes Peugeot 405 Mi16 volánja mögött adhatták át magukat az autózás örömének. Ezek a sportmodellek persze csak a jéghegy csúcsát jelentették: a Peugeot 405-ösből tíz év alatt több mint ötmillió darabot helyeztek forgalomba. A típus megbízhatóságára és előremutató konstrukciójára jellemző, hogy a Közel-Keleten a mai napig kapható új 405-ös.
Peugeot 307 (2002)
Kevés autó találja el az arany középutat a dinamikus, lelkesítő megjelenés, illetve a kényelmes beszállást és tágas férőhelyet biztosító magas tetővonal között. A Peugeot 307 az elsők között ötvözte sikeresen ezt a két, egymásnak látszólag ellent mondó tulajdonságot, és ezzel be is biztosította győzelmét az európai Év Autója díj 2002-es szavazásán. Az alsó középkategóriás modell sikkes volt, mint a Peugeot 206-os, az akadálytalan kilátás és a praktikus, sokoldalúan variálható belső tér viszont a buszlimuzinokat idézte.
A korabeli sajtó ódákat zengett a modell zajszigeteléséről és fékteljesítményéről, a 110 lóerős, kétliteres HDI erőforrás pedig a kor egyértelműen legtisztább üzemű dízelmotorja volt. 2001 és 2008 között több mint 3,7 millió darabot adtak el belőle, a legváltozatosabb karosszériákkal: három- és ötajtós ferdehátú, kétféle kombi, szedán (Dél-Amerika), valamint keménytetős kabrió is készült a modellből. Utóbbi adta (persze fix tetővel) a 307 WRC versenyautó alapját.
Peugeot 308 (2014)
Amikor a Peugeot 307 unokája, a második generációs Peugeot 308 a korai előd nyomdokaiba lépve elnyerte az Év Autója címet, az nem csak egy sikeres modellszéria új tagjának, hanem egy vadonatúj műszaki konstrukciónak a diadalát is jelentette. Ez a típus alkalmazta ugyanis először azt az EMP2 moduláris padlólemezt, amelyre a márka minden, azóta bevezetett kompakt és középkategóriás típusa is épül.
A rendkívül jó helykihasználás, a jelentősen (közel másfél mázsával) csökkentett tömeg és a fokozott szerkezeti szilárdság jobb térérzetet, élvezetesebb vezethetőséget és szerényebb károsanyag-kibocsátást hozott magával. Ez önmagában is elég lehetett volna a győzelemhez, a Peugeot 308-nak azonban volt még egy ütőkártyája: az i-Cockpit ergonómiai koncepció, amely teljes mértékben újragondolta a vezetői környezet elrendezését, arányait és kezelését. A Peugeot 308 sikertörténetének még távolról sincs vége, a jelenleg is forgalmazott autóból eddig 1,7 millió darabot adtak el a nemzetközi piacokon.
Peugeot 3008 (2017)
Miután az első generációs Peugeot 3008 sikerrel ötvözte a szabadidőjárművek és a klasszikus buszlimuzinok jellegzetességeit, utódja tökélyre vitte a crossover műfaját, és a szegmens első képviselőjeként nyerte el az Év Autója címet. A dizájn, a komfort és az úttartás innovatív kombinációját kínáló modell még ebben az egyébként túltelített, viharos gyorsasággal bővülő kategóriában is újat tudott alkotni. A Peugeot 308-assal bevezetett műszaki és technológiai alapok – az EMP2 padlólemez és az i-Cockpit kezelőfelület – együtt biztosítják azt az alapvető vezetési élményt, amelyet aztán fejlett vezetőtámogató és telematikai megoldások tesznek teljessé.
A Peugeot 3008 másik fontos vívmánya, hogy költséges és fogyasztásnövelő összkerékhajtás nélkül, kifinomult elektronikus menetszabályozó rendszerei segítségével akár az aszfalttól távol is képes boldogulni. Ehhez társulnak a modell sportsikerei: a Peugeot 3008 DKR egymás után kétszer is kategóriagyőzelmet aratott a Dakar-ralin.
A 3008 a mai napig több mint 1,7 millió példányban került forgalomba, most pedig a plug-in hibrid hajtáslánc bevezetésével a Peugeot villamosítási törekvéseinek egyik élharcosává válik.
Peugeot 208 (2019)
Három győzelem hat év alatt: ez a bravúr soha senkinek nem sikerült még az európai Év Autója díj történetében. A második generációs Peugeot 208 a márka új, kisebb méretű járművekhez kidolgozott CMP padlólemezét alkalmazza. Ez a platform tette lehetővé annak a tisztán elektromos e-208 modellvariánsnak a bevezetését, amely kompromisszumok nélküli használati értékkel (136 LE, 260 Nm, 340 km hatótávolság, 8 mp gyorsulás 0-100 km/órára, változatlan helykínálat) ötvözi az emissziómentes közlekedés lehetőségét. A hagyományos hajtásláncok kedvelői többszörösen díjnyertes benzinmotorok és kivételesen tiszta üzemű dízelmotorok közül válogathatnak; nem véletlen, hogy a 2019 szeptemberében bevezetett modellre máris 130 ezer megrendelés érkezett Európában, és ezen belül az eredetileg tervezettnél másfélszer több, 15 százalékos az e-208 aránya.
Európai Év Autója: a legmagasabb szakmai színvonal
Hatvan független autóipari szakújságíró alkotja az európai Év Autója (Car of the Year, COTY) díj zsűrijét. Huszonhárom ország képviselteti magát a panelben; az azonos nemzetiségű tagok száma az adott piac méretétől és autóipari jelentőségétől függ. Az Év Autója díjra minden olyan modell esélyes, amely a díjátadót megelőző tizenkét hónap során forgalomba kerül Európában; a zsűri egy többfordulós, rendkívül alapos válogatási folyamat végén jut el a végső győztesig. Az 1964-ben alapított Év Autója díj a globális autóipar legrégebben fennálló, legnagyobb presztízsű elismerése.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
