Többet használjuk az autót, ha az elektromos

Az autógyártók hosszú évek óta próbálják meggyőzni a vásárlókat, hogy váltsanak minél többen részben vagy teljesen elektromos hajtásra. A technológia igen gyors fejlődése ellenére a közelmúltig hangosak voltak azok az aggályok, amelyek szerint a villanyautók nem képesek érdemben csökkenteni a közlekedés környezeti terhelését. Egyrészt, érveltek a szkeptikusok, túl kevés van belőlük, másrészt az emberek nem merik majd felszabadultan használni járművüket, ha folyamatosan a hatótávolság miatt kell aggódniuk.

Nos, a napokban mindkét aggályra frappáns válasz született: ma már több villanyautót vásárolnak Európában, mint dízelt, és az is kiderült, hogy aki áramot is tankol, több mint kétszer annyit autózik, mint aki csak benzint.

Az előbbi információ a JATO Dynamics piacelemző szervezet aktuális jelentéséből származik. 2021 őszére ugyanis már több hálózatról tölthető (akkumulátoros elektromos vagy plug-in hibrid) személyautót adtak el Európában, mint dízelüzeműt: az előbbiek az összeladások 23, míg az utóbbiak  csak 17 százalékát tették ki. 

Tavaly ugyanekkor fele ennyi (12%) volt a konnektoros járművek aránya, 2019-hez képest pedig kis híján ötszörösére nőtt az emissziómentes közlekedésre alkalmas gépkocsik részesedése az eladásokból. A fogyasztók tehát nem csupán elvi síkon bíznak az elektromos mobilitásban, hanem rá is szánják magukat a vásárlásra: minden negyedik európai ügyfél hálózatról tölthető akkumulátoros új járműbe ül be.

Ennél is érdekesebb eredményt hozott az a kutatás, amelyet a Peugeot végzett Nagy-Britanniában. Ezernyolcszáz autóst kérdeztek meg közlekedési szokásaikról, ügyelve arra, hogy a résztvevők között a piaci viszonyoknak megfelelő arányban szerepeljenek benzines és dízelautóval közlekedők, hibrid-tulajdonosok, illetve plug-in hibriddel vagy akkumulátoros elektromos járművek használói. Az egyik kérdés a futásteljesítményre vonatkozott.

Kiderült, hogy azok, akik benzinüzemű  gépkocsival járnak, hetente átlagosan 130 kilométert tesznek meg, míg a dízelautósok ennél többet: 151 kilométert utaznak hetente.

Ehhez képest a tisztán elektromos villanyautók heti 146 kilométert futnak nagy átlagban, míg a plug-in hibridek mindegyiknél többet, 204 kilométert tesznek meg egy szokásos héten. A belső égésű (dízel + benzin) és a hálózatról tölthető (PHEV és BEV) járműveket súlyozottan összesítve 141, illetve 175 kilométer jön ki átlagos heti futásteljesítménynek.

130	146	151	204	141	175
benzinmotoros	tisztán elektromos	dízelmotoros	plug-in hibrid	belső égésű	BEV + PHEV

A felmérést egyébként még májusban végezték, a nagy globális üzemanyagár-emelkedést megelőzően, amelyet Nagy-Britanniában a szállítókapacitás hiánya miatt üzemanyaghiány is súlyosbított: ha ma kérdeznénk meg az érintetteket, alighanem még markánsabbak volnának a különbségek.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy aki nem hálózatról tölthető elektromos gépkocsival közlekedik, annak milyen ellenvetései vannak a technológiával szemben. Megdöbbentő, hogy a belső égésű motoros járművek tulajdonosainak több mint egyharmada (36%) változatlanul aggódik amiatt, hogy az akkumulátor egyszer csak lemerül, cserben hagyva őt az út szélén. További aggályként a magas költségeket (53%) és a hiányos nyilvános töltő infrastruktúrát (42%) említették.

Az elsőként említett fenntartás azonnal okafogyottá válik, ha megnézzük a felmérés eredményeit: tekintve, hogy a Peugeot új generációs villanyautói kivétel nélkül több mint 300 kilométert (az e-2008 330, az e-208 350 kilométert) képesek megtenni egyetlen feltöltéssel, átlagos használat esetén elegendő volna ezeket két hetente feltölteni.

A belső égésű motorral szerelt gépkocsik használóinak mindössze 18 százaléka (azaz minden ötödik autós) vallotta csupán, hogy 320 kilométernél többet autózna egy héten, azaz hetente több mint egy alkalommal kellene töltőre csatlakoztatnia autóját.

Az infrastruktúra hiányosságát felemlegető panasz hétről hétre egyre kevésbé releváns, hiszen – nem csak az Egyesült Királyságban, de Európa-szerte – folyamatosan létesülnek nyilvánosan hozzáférhető töltő- és gyorstöltő pontok. A fejlesztés üteme ugyan sajnálatosan elmarad attól, ami az eredetileg kitűzött, ambiciózus célok megvalósításához (egymillió nyilvános töltőpont 2025-re) optimális volna, 2020 végén azonban így is több mint 280 ezer helyen tölthettük már villanyautónkat Európa-szerte.

Eközben a felhasználók túlnyomó többsége (Nagy-Britanniában például több mint 80 százalékuk) otthon, estétől reggelig tölti tisztán elektromos vagy plug-in hibrid gépkocsiját, így számukra ez a probléma eleve nem áll fenn.

Az ő dolgukat tovább könnyíti a MyPeugeot okostelefonos applikáció, amellyel a távolból is időzíthetik, illetve vezérelhetik a töltés elindítását, illetve befejezését, valamint ehhez kapcsolódóan az utastér előtemperálását.

Ami a költségeket illeti, az elektromos járművek magasabb kezdeti vételárát kedvezőbb üzembentartási költségeik (olcsóbb üzemanyagárak, kevesebb és hosszabb élettartamú kopó alkatrész, használathoz kötődő kedvezmények és engedélyek, stb.) ellensúlyozzák, ha nem is egyenlítik ki teljesen.

Ezekben az esetekben a kedvezőbb környezeti hatással járó (ma még jobbára emberi, illetve társadalmi) előnyök, illetve a használatra vonatkozó korlátozások egyre sokasodó arányának (Londonban például október 25. óta a város jóformán teljes területén behajtási díjat kell fizetniük a magas károsanyag-kibocsátású járműveknek) fényében lehet eldönteni, hogy vált-e részben vagy teljesen emissziómentes járműre a vásárló.

A Peugeot-nál a lehető legegyszerűbb a választás, hiszen a márka összes új generációs típusa elérhető belső égésű és hálózatról tölthető (tisztán elektromos vagy plug-in hibrid) kivitelben is, így közvetlenül összehasonlíthatók a hajtástechnológiák előnyei, hogy az ügyfelek minél megalapozottabb, tudatosabb döntést hozhassanak.

ILLUSZTRÁCIÓK: PEUGEOT

• elektromos autó elektromos autózás peugeot

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!