Róka fogta csuka – Az elektromos autózás és a környezetvédelem

Az elektromos autókkal kapcsolatban többször elhangzik, hogy környezetbarát és maga a zöld üzenet hordozója. Így első hallásra akár örülhetünk is annak, hogy a villanyautókkal általánosan több kilométert tesznek meg a tulajdonosaik, mint a hagyományos erőforrással rendelkező típusokkal. Az elektromos autók emissziós tényezőjüket, véleményem szerint hibásan úgy kommunikálják, hogy 0. Azaz 0g CO₂ -ot bocsájtanak ki. Ez az állítás egyrészt igaz is és valahol nem is. Az valóban ténykérdés, hogy az elektromos autók elvehetetlen előnye az, hogy közvetlen környezetét egyáltalán nem szennyezi, tehát károsanyag kibocsájtás nélkül halad. A városok mikrokörnyezetének tisztán tartása pedig valóban elengedhetetlenül fontos, hiszen a városok, nagyvárosok légszennyezettségi mutatója gyakran kritikus szinteket ölt.
Az viszont szintén tény, hogy országonként ugyan eltérő mértékben, de az elektromos áram termelése javarészt nem zöld energiából származik. Így az energia, amivel ezek a járművek közlekednek, eredendően továbbra is szennyező. Tehát nem itt termeli a károsanyagot, hanem amott. Ez persze még mindig jobb megoldás, hiszen az elporlasztott CO₂ lényegesen kisebb kárt okoz, mint a koncentrált. De az a kijelentés, hogy környezetbarát, enyhén szólva is túlzás. Az autózás és a környezetvédelem antagonisztikus ellentétben áll (és valahol minden, amihez nagyüzemekben gyártani kell valamit). De magától értetődik, hogy a környezeti károkat a lehető legkisebb mértékre kell csökkenteni. Visszatérve az elektromos autókra, szintén fontos megjegyezni, hogy az energiatárolásra használt akkumulátorok nagyon nem környezetbarát eszközök. A következő 10-20 év egyik legfontosabb feladata, illetve kihívása lesz, hogy egyrészt az akkumulátorokat tovább fejlesszék, valamint megtalálják a szakemberek a töméntelen mennyiségben felgyülemlő tönkrement akksik újrahasznosításának lehetőségét. 

Mégis egyértelműen az a hamis üzenet érkezik minden elektromosautó használó számára, hogy azon kívül, hogy lényegesen kedvezőbb költséggel tud közlekedni ezzel a meghajtással, még párhuzamosan környezetbarát is. Holott, maximum csak kevésbé környezetszennyező.
Érthető a logika, hiszen a jelentős többletköltséget, amelybe a mai napon egy e-autó kerül, el kell bújtatni. Azt kell sugallani a fogyasztó felé, hogy ez gazdasági és erkölcsi szempontból is megéri.

A költség az egyik legnagyobb csapda, hiszen, ha mint befektetést kezeljük az elektromos autó vásárlását, akkor ez csak úgy tud megtérülni, ha a lehető legtöbbet közlekedünk vele. Az elektromos autók legalább 5-8 millió forinttal kerülnek többe, mint egy hagyományos erőforrással közlekedő, azonos képességű autó. Lehet ugyan mindenféle hókuszpókuszt bemutatni, de ez az árkülönbség nagyon ritka kivételektől eltekintve soha az életben nem fog megtérülni. Ha éppen van (5 óra/év ideig) 2,5 milliós állam támogatás, akkor ez a matek kicsit jobban fest, de önmagában a teljesítményadó, átírással kapcsolatos kedvezmények és az ingyenes parkolás nagyon kevés ahhoz, hogy ez a beruházás jó befektetés is legyen.
Ha valaki megpróbálkozik vele, hogy 3-5 éven belül pozitív megtérülési számítást készítsen, akkor az egyetlen lehetőség, hogy az egekbe emeli a megtett kilométerek számát. Hiszen a megtett távolság az egyetlen igazán jelentős csökkenető tényező. És itt jön egy újabb fogalom, amit az autózás során érdemes elfelejteni. A heti átlagos megtett kilométer. Erről mindig az a régi vicc jut az eszembe, amikor a 75 éves nagypapa beszélget az 5 éves unokájával és kijelenti, hogy átlagosan a legjobb férfikorban vagyunk és szinte bármelyik nő a miénk lehet.
Az átlag havi kilométer jellemzően egészen nagy szórással működik a hétköznapokban. Persze a sztenderd kanyarok megvannak, mint munkába járás, gyerek az iskolába és a hétvégi bevásárlás. De ha csak erre a célra veszünk elektromos autót, akkor egyrészt soha nem fogunk elég kilométert menni ahhoz, hogy megtérüljön, másrész a fejlesztésekkel akár azonnal le is lehet állni, hiszen a napi maximum 100 km megtételére egy bármilyen sok éves elektromos kocsi is megteszi.
De mi emberek általában nem ilyenek vagyunk. Biztonságosabbat, modernebbet és nem utolsó sorban nagyobb hatótávra képeset szeretnénk. Hiszen ott a hétvége, a váratlan vagy éppen tervezett utazások, amelyek növelik azt a bizonyos megtett kilométert. Viszont nem homogén módon, hanem komolyabb kiugrásokkal.
Így lesz aztán a gondolat, hogy legyen olyan elektromos autónk, amely 500, 600 vagy akár még sokkal többet meg tud tenni egyetlen feltöltéssel. És bár a legtöbben ezt a célt tűzik a zászlóra, a valódi vágy nem ez. Azt szeretnénk, hogy ne legyen macera és időveszteség. Mert a gondot az jelenti, hogy rengeteg időbe telik újra élesíteni a cellákat. És ezzel azonnal belépünk a második csapdába a költségekkel kapcsolatban. Ez pedig a töltési költség.

Tegyük fel, hogy gyorsan akarunk tölteni és van is kellő akku kapacitás, így nagy hatótáv. Mondjuk 100-110kW, amellyel különösebb gond nélkül meg tudunk tenni 450-500 kilométert. Tölthetjük sok módon az autót, de ha nem otthon tesszük, akkor semmit nem fogunk spórolni, mert 5-6000 Ft-tól, akár 10 ezer forintot is megközelítő költség lesz a töltés. Persze még így is olcsóbb lesz, mint egy benzines (nagyjából a fele), de a képzeletbeli megtérülésen komoly csorba fog esni. A másik lehetőség, hogy otthon töltjük (nagyjából 3500 Ft), vagy napelemes rendszerről (kvázi ingyen, vagy ha az elektromos művek áram visszavásárlási árával számolunk, akkor 1800 Ft). Ez utóbbi esetben viszont a következő napi autózást felejthetjük el, mert egy ekkora teljesítményű kapacitás feltöltése otthoni hálózatról több, mint egy nap. Wallbox-szal is 12-16 óra.

A fentiekből mindenki maga le tudja vonni a következtetést. Az én meglátásom, hogy az elektromos autózás egy alternatíva. Nem univerzális megoldás, hanem egy bizonyos célt szolgál. Mégpedig a városok élhetőbb környezetét teszik lehetővé. Vannak körülmények, amelyeket meg kell tanulni, és vannak kompromisszumok, amellyel ez az egész dolog jár. A töltéssel való napi szintű foglalkozás, a számolgatás és a nagy sebességgel való rendszeres közlekedés elfelejtése. Előbbiek egyikét sem kötelező betartani, de mindenki rájön egy idő után, hogy másképpen nem érdemes. Nem szabad kihagyni, hogy izgalmas élmény is egyben az ilyen gépjárművek vezetése, hiszen teljesen más érzéseket ad a velük való közlekedés.

De a legfontosabb! Az elektromos autóra nem, mint gazdasági befektetésre kell nézni. Az elektromos autó befektetés a jövőbe. Egy olyan jövőbe, ahol a gyerekeink és azok gyerekei is tudnak élni, utóbbi csupa nagy betűvel. A környezettudatosság a mértékletességet jelenti. Azt, hogy csak annyit közlekedünk, amennyit feltétlenül muszáj és olyan eszközzel, amelyik azt a célt a leginkább szolgálja. A sarki boltba gyalog megyünk és adott esetben a gyerek biciklivel jár iskolába (persze, ahol ez biztonsággal lehetséges). Másfelől pedig autózni és utazni csodálatos dolog.

Így én a magam részéről nem örülök annak, ha az elektromos autókkal többet járnak a tulajdonosai, mert számomra ez annak üzenete, hogy önbeteljesítő módon kívánják bizonyítani, hogy megérte megvenni valamit, amit egyébként csak ezért megvenni nem éri meg.

• e-autó hatótáv e-cars elektromos autózás elektromos hatótáv elektromos kilóméterek

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!