Elkezdődött tehát a nagyon várt motoros szezon, a tavasz, a nyár és a felhőtlen kalandozás, utazás kezdetét sugallja mindenkinek. Mi motorosok pedig külön örülhetünk annak, hogy a karantén, a COVID, a bezártság után végre nyeregbe pattanhatunk és jóval nagyobb szabadságérzetet kapunk, mint egy átlag halandó. A szabadságérzés fogalmát pedig a megújult Honda X-ADV nagyban támogatja.

Hogy melyik kategóriába tartozik az X-ADV arra egyetlen szóval nehéz válaszolni. Egy kicsit robogó, egy kicsit enduró. Egy hibrid, amely engem egyből elvarázsolt, mert mind a kettőből a jó részeket hozza. Ha a crossover láz a gépjárművek esetén a meghatározó trend, így logikus a gondolat, hogy a motorok esetében is jó lehet ez a recept.

Mindenféle motorom volt már, majd végül a funkció győzött és pár évvel ezelőtt beruháztam egy nagytestű robogóba. A nagyrobogók legnagyobb előnye, hogy a városi közlekedésen kívül teljesen alkalmasak arra, hogy hosszabb-rövidebb távolságot országúton vagy akár autópályán megtegyünk velük. 350-400 cm³ fölött a 130km/h sebesség nem okoz ezeknek a gépeknek egyáltalán gondot. Abban az esetben viszont, ha az aszfaltcsíkot egy pillanatra is el szeretnénk hagyni, egy átlagos robogó, bármekkora is legyen az, bizony gondban lehet. Itt jön képbe a Honda X-ADV.

Külsőre azonnal észre lehet venni, hogy az egész felépítés magasabb és valamivel karcsúbb, mint egy hagyományosnak mondható robogó. Az emelt magassághoz egy kifejezetten jó futómű tartozik, amely elsősorban a terepes közlekedést támogatja, de ne feledkezzünk el arról, ami a SUV-k esetében is igaz. Néhány padka, fekvőrendőr, vagy csak egy vacak úttest diszkomfort érzetet ad, vagy akár komolyabb sérülést is a járműnek. Így az emelt hasmagasság természetesen nem csak városon kívül hasznos.  Az X-ADV azáltal, hogy magasabb, további jó pontokat szerzett azzal, hogy a magasság különbség miatt az autókhoz képest magasabbra kerül pont annyival, hogy a tükrök nem akadnak össze. Így a karcsú termete még alkalmasabb arra, hogy a zsúfolt forgalomban manőverezzünk vele.

Motorozás szempontjából az X-ADV valahol félúton van egy hagyományos motorkerékpár és egy robogó adta vezetés vezetési élménye között. A kormány magasabbra nyúlik, a lábunk is olyan szögben van, amely inkább motoros, mint robogós. Számos pontja van, amelyből érezzük, hogy sokkal több, mint egy sima nagyrobogó. Talán a legérezhetőbb különbség a váltó. A Honda X-ADV-ben ugyanaz a DCT automata váltó található, mint ami a többi Honda motorban, ahol ezt az opciót kérjük. Nagyon jól végzi a váltó a dolgát, de természetesen a váltások miatt ugyancsak a hagyományos motorérzés jön vissza, és nem az, mint a fokozatmentes robogók esetében. A váltást természetesen magunk is végezhetjük, hiszen a bal kormányon a + és – kapcsolók erre lehetőséget adnak.

A karosszéria is nagymértékben megváltozott. A csomagtartó mérete növekedett, illetve a kormányoszlop bal oldalára is felkerült egy kis rekesz. Talán ezen a ponton van hátrányban a Honda a hagyományos robogókhoz képest, hiszen még mindig csak egy bukósisak fér el a csomagtartóban. Ha pedig a második bukó szóba került, akkor érdemes megemlíteni, hogy viszonylag kényelmes a második ülés is az utas számára, ha sikerült a nagy magasságba felmásznia.

A tárolási kapacitást természetesen hátsó és oldaldobozokkal lehet kompenzálni, ha valaki hosszabb utat tervez vele.
A kezelőszerv is természetesen teljesen megváltozott. A színes 5” -es képernyővel az Africa Twinben megismerkedhettünk, ezzel találkozunk az X-ADV -nél is. A kezelőgombok segítségével előre beprogramozott menetdinamikai jellemzőkre tudjuk hangolni a járművet. Az alapbeállításon kívül, sportos, köves útra való, illetve esős körülményekre tervezett beállításokat találunk és ezen felül van egy egyedi, saját magunknak beállítható módozat is.

Az elődhöz képest kisebb menetkész tömeggel rendelkező jármű erőforrásában is megújult. Valójában ugyanezzel a blokkal találkozunk az NC750X-ben is, tehát egy 58 lóerős és 69Nm-es 745cm³ erőforrással, de meglepő módon, mivel az X-ADV nehezebb, ezért itt ahhoz képest minimálisan kisebb a dinamikája és kicsit többet is fogyaszt. De annyival vagányabb és modernebb ez a vas, hogy a magam részéről ezt a különbséget a forma és a funkció miatt örömmel beáldozom.

Az április eleji tesztünk alatt egyébként 4,1 litert fogyasztott a Honda, amelyet elfogadhatónak tartok, hiszen egy rendkívül dinamikus, erős motorról van szó. Ezen a területen összehasonlíthatatlan az előnye egy széles, nehéz, nagytestű robogóhoz képest.

A Honda mert kockáztatni és épített egy olyan gépet, amely semmiképpen nem tucat. Formai és funkció szempontból is előremutató. Kifejezetten ajánlom mindenkinek, akik nem tudnak dönteni, hogy milyen stílust, motortípust szeretnének, miközben nem szeretnének kompromisszumot sem kötni.

• Honda robogó teszt Honda X-ADV honda x-adv robogó teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!