380 tonnás lebegő monstrum - Lun osztályú ekranoplán MD-160
Most jöhet a kérdés, hogy ez mégis micsoda? Mivel ez se nem repülő, se nem hajó. Ez egy úgynevezett határfelület-repülőgép, más néven ekranoplán. A szárny és a felszín közé juttatott nagynyomású gázból eredő párnahatást kihasználva képes kis magasságban, menet közben lebegve mozogni.
A "Kaszpi-tengeri Szörny" néven elhíresült KM utódja a cikkben szereplő MD-160-as gép. A KM jóval nagyobb volt, viszont fegyverzettel nem rendelkezett. Sajnos 1980-ban egy elbaltázott felszállás során megsemmisült. Az utód viszont megmaradt az utókor számára, ami a 90-es évek óta a Kaszpi-tenger partján pihent. Sajnos a hosszú évek alatt a sósvíz és az időjárási elemek kikezdték a géptestet. Szerencsére a tavalyi év elején megkezdett mentés, 2020 júliusával sikeresen befejeződött és átszállították a 100 kilométerrel arrébb lévő Derbent városába. Most a restaurálására vár, hogy később méltó helyére, a közeljövőben épülő haditechnikai múzeumba kerülhessen.
Az eredetileg tervezett 2 helyett 1 darab készült el. Ennek legfőbb okai a pénzhiány és a feladatra való alkalmatlansága volt. Hajók ellen irányított rakétahordozóként funkcionált volna, ami jóval gyorsabban volt mint az ellenséges hajók. Radarok, szonárok számára is szinte láthatatlan volt a mindösszesen 5 méteres repülési magasságának köszönhetően. Mindezeknek köszönhetően elég jó ütőkártya lett volna, ám méretéből és a páncélzat hiányából adódóan könnyű célponttá vált volna.
Ám mint teherszállító remekül funkcionált volna, mivel a ma ismert legnagyobb teherbírású AN-225-ös repülőgép megjelenése előtt, ő vitte a prímet a 100 tonnás hasznos terhelhetőségével. Fogyasztása is jóval kedvezőbb volt mint bármelyik szállító repülőgépnek. Egy tankkal képes volt akár 2000 kilométer megtenni. Még ma is lenne létjogosultsága hasonló kategóriájú gépeknek. Viszont ezen piaci szegmens kiaknázására nem került sor és valószínűleg nem is fog.
A kellő tolóerőt az egyenként 127.4 kN-os, 8 darab Kuznyecov NK-87 gázturbinás sugárhajtómű nyújtotta, ami összesen közel 115 tonna tolóerőt jelent. Viszonyításképp egy Boeing 777 nagyjából fele ennyi tolóerővel, míg a előbb említett AN-225-ös teherszállító közel ugyanennyivel bír. Utazósebessége 450 km/h körül mozog, viszont ha feltolják a tolóerőt akkor képes elérni az 550 km/h-t. Fegyverzetét tekintve 6 darab 120 kilotonna TNT robbanóerejű rakétát képes hordozni, ami nem mondható elenyészőnek, mivel ez nagyjából egy átlag nukleáris töltetű TNT robbanóerejének felel meg. Védekezési célra két darab 23 mm-es ikergépágyút helyeztek gép farkába.
Méretei alapján sem mondható szokványosnak. Üres súlya 286 tonna, 73.8 méter hosszú, viszont arányosítva légi társaihoz, jóval kisebb a szárny fesztáv a maga 44 méterével. Magassága 19.2 méter, ami nagyjából egy 6 emeletes háznak felel meg. Félelmetes látványt nyújhatott, amikor annakidején fenyegető magabiztossággal közeledett célpontjához.
Több ország is kísérletezett az ekranoplánokkal, de egyik sem ért igazán célvonalba. Talán az MD-160-as kudarca ellenére, most révbe érhet azáltal, hogy méltó helyre kerül. Reméljük a jövőben még fog épülni hasonló elven alapuló gép, mivel a technológia már rendelkezésre áll. A kivitelezésen és a felhasználási módon kell finomítani.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!