Kontrasztok - Hyundai i20 Comfort 1.2MPI

A kisautók világa mostanában nem egyszerű. Sok oka van ennek, hiszen manapság nem ez a legdivatosabb szegmens, elképesztő sok a konkurens és nem utolsó sorban viszonylag kevés többlet kiadással ott van a kompakt autók világa, amely méretével, univerzálisabb használhatóságával lényegesen több embert meggyőz. 2020-ban a Hyundai mégis megjelent a harmadik generációs i20-szal, hogy vevőkörét megtartsa és új vásárlókat csábítson.

A legnagyobb kihívást az árszint jelenti. Az árlista ugyan 4 millió forintról indul, de azok számára, akik valamivel nagyobb komfortra vágynak, a Comfort szinttől érdemes nézelődni, ahol bizony már ötössel kezdődő lista árakra kell számítania. Ez egyébként teljesen szinkronban van a versenytársak árazásával, tehát ezzel nincsen probléma, de el kell fogadni, hogy a biztonsági, technikai körülmények miatt a méret sokkal kevesébe hat az árra, mint régebben. A logikus megoldás tehát, amelyhez a gyártók, így a Hyundai is nyúlni tud, hogy egyfelől megnyerő, dinamikus designt, nagyobb autós érzetet kínál, miközben a belső anyagok minőségén és a meghajtáson igyekszik spórolni.

Ezt a kihívást úgy érzem az i20 teljes mértékben kimaxolta. Méretei az új i20-nak minimális mértékben változtak az elődjéhez képest. Az arányai viszont feltűnően mások lettek azáltal, hogy laposabb, hosszabb lett, továbbá a tengelytáv is megváltozott. A kerekek egészen a 4 sarokba kerültek, amellyel két legyet is ütöttek egy csapásra. Látványra és belső térérzetre is nagyobb autónak látszik az i20, mint ami.

A külső formajegyek a mostani design struktúrát köveik, amely a Hyundai teljes, megújult modellpalettáján nyomon követhetőek. Éles törések, vagány vonalvezetés és a C oszlop irányában szűkülő, ezáltal sportos hatást keltő ívek jellemzik. A szűk tekintetű LED-es első lámpák között található az egyedi mintázatú, ellaposodó hűtőrács. Abszolút olyan, mintha az i30 kistestvére lenne.
Nagyon különleges, kifejezetten tetszetős az autó hátsó traktusa is. A bal oldali üzemanyagbeöntő nyílás teljesen illeszkedik a lámpa és a sárvédő közötti részbe, látható, hogy odafigyeltek ennek tervezésére. Szintén szép és divatos a hátsó lámpák formája, illetve az, ahogyan a piros prizmasáv összeköti őket.

A belső térben kevéssé érezhető az extravagancia. Az egyetlen feltűnő elem az autó méretéhez képest a hatalmas, 10,25” -es érintőképernyős központi kijelző. Ennek kezelése pofon egyszerű, logikus. Az Apple CarPlay illetve az Android autó vezeték nélkül működik rajta. Grafikai szempontból azért lehetne fejleszteni rajta, hiszen a homogén színek és grafikák meglehetősen unalmas hangulatot teremtenek. De a hangulathoz, amely általánosan jellemző a belső térre, sajnos ez passzol a leginkább. Gyakorlatilag minden fekete, nagyon kevés színnel játszottak a tervezők. Az anyagok minősége, ahogyan a bevezetőben is említettem, nem a legjobbak, viszont dicséretére legyen mondva, hogy az összeszerelési minőség makulátlan. Sok ugyan a kemény tapintású anyag, rideg fekete műanyag a belső térben, de ahogyan variálva van az kifejezetten elismerésre méltó.

A műszerfal szintén teljesen digitális. Elképesztő mennyiségű információt találunk rajta, nagyon jól variálható, átrendezhető, továbbá négy különböző téma közül választhatjuk ki a számunkra leginkább tetsző elrendezést.
Az ülőfelületek komfortja eggyel nagyobb kategória esetén is megállná a helyét. Jó az oldaltartás, megfelelő hosszúak az ülőfelületek. A hátsó ülésen utazóknak is hasonló benyomásuk lehet, mint az első sorban helyet foglalóknak. Van kellő lábtér és kényelem itt is.
A csomagtér mérete szintén tágas, 352 literes. A pótkerék helye megvan a padlószint alatt, de szériában csak defektjavító készletet kapunk.

A vezetési élmény a négyhengeres 84 lóerős erőforrással kielégítőnek mondható. Százas sprintnek nem nevezném a 13 másodperces gyorsulást 100km/h-ra, de a jellemzően városi használatra szolgáló jármű esetén nem is annyira fontos ez az adat. Sokkal lényegesebb, hogy rendkívül szerény fogyasztási adatai vannak a kis Hyundainak. Városban 5 liter körüli átlaggal lehet számolni, autópályás, vegyes használat mellett is csak 5,8 literes átlagunk volt a tesztelés alatt.
Külön szeretném kiemelni a váltót, amelynek van előnye és hátránya. A hátrány, hogy csak ötfokozatú. Az előny viszont, hogy kifejezetten kellemes a használata. Nagyon precíz, nagyon jól el vannak találva a fokozatai, élmény volt a használata.

Érdekessége a kínálatnak, hogy amennyiben nagyobb teljesítményt szeretnénk a tesztautónkban is található, belépő 84 lóerőnél, abban az esetben egy kisebb, 1 literes turbós, háromhengeres erőforrást tudunk választani. Van ezen kívül egy N -es verzió is, 1,6 literes 204 lóerős motorral, de az már egy másik liga.

Az új Hyundai i20 szép külsővel és a körülményeket figyelembe véve versenyképes árral indul neki a 2020-as éveknek. Ez utóbbihoz kell ugyan kompromisszumot kötni, de ez még az elfogadható kategóriában van. A hosszú, 5 éves garancia és a márkától megszokott minőség pedig előrevetíti, hogy ez egy sikeres kombináció a kisautók kategóriájában.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szőnyi Zoltán

Jó pár évet töltöttem az autós szakmában, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy továbbtanulási időszak volt számomra, mivel egész életemben érdekeltek az autók. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen több száz különböző fajta autót volt szerencsém kipróbálni életem során és számos szakmai konferencián volt lehetőségem képződni. Igyekszem a megszokotthoz képest más megvilágításból írni, beszélni az autókról.