Hatalmasat lépett előre Zagyva Dorka az R-Cup Challenge negyedik fordulóján
Zagyva Dorka: Nem pöckölgetjük a lassítókat
A 17 éves, autóversenyzés alapjait tanuló lány másodszorra vezetett igazi rally gyorsasági szakaszokon. Többen is segítettek neki a pályafeldolgozásban, de az egyik legértékesebb tapasztalata az volt, hogy nem szabad pöckölgetni a lassítókat.
A R-Cup Challenge áprilisi ceredi fordulója után újra az egyik leghíresebb magyar gyorsasági szakaszon versenyezhetett Zagyva Dorka. A tavaszi versenyen még édesapja, Zagyva Lajos Peugeot 208 Rally4-esével vett részt, most azonban visszatért az időközben elkészült Citroën C2 R2 Max volánja mögé. Ezúttal is két kategóriában indult. A T2,0+ értékelésében 12 résztvevő közül 6., míg az L.2wd-ben 13 indulóból 8. lett. Dorka bár sokat tanult a versenyen, az eredménnyel nem volt megelégedve és egy kicsit mérges is volt magára.
„Először is nagyon jó volt újra Cereden versenyezni, ugyanakkor nagy kihívást is jelentett – mesélte Zagyva Dorka. – A legtöbbet a pályafeldolgozásban tanultam. Apu (Zagyva Lajos) nagyon jó itinert ír, amikor navigáltam neki, akkor pontosan tudtam, hogy hol járunk, de be kellett látnunk, hogy az ő itineréből én nem tudok menni.
A pályabejáráson sok segítséget kaptam Határ Attilától, aki jól ismeri Ceredet. Ő mutatta meg nekem az íveket, így sokkal jobban megértettem mi a feladatom.
Az első két körben apu ült mellettem, aztán egy ismerősünket, Molnár Dórát vittem, a végén pedig a verseny rendezője, Bertalan Marci is beült mellém két körre. Attilától és Marcitól is hasznos tanácsokat kaptam, de a legjobban annak örültem, hogy két ilyen komoly versenyző is be mert ülni mellém.
Az előző ceredi versenyhez képest sokat fejlődtem. Finomabban kezelem a kormányt, amikor megcsúszott alattam az autó hátulja, azt is tudtam korrigálni. Tavasszal ilyen helyzetben még megforogtam.
Sokat tanultam ezen a versenyen is, aminek nagyon örülök, az eredménnyel viszont egyáltalán nem vagyok elégedett. T2,0+-ban sokáig a negyedik helyen álltam. Szerettem volna harcolni a harmadik helyért, de arra nem volt esélyem, nagyon gyors és kiegyensúlyozott volt az ellenfelem.
Sajnos volt két lassító érintésem, ami miatt kaptam kétszer öt másodperc büntetést. Ezt később írták hozzá az eredményemhez, amivel visszaestem a hatodik helyre.
Megmondom őszintén, ez nagyon rosszul esett, de csak magamat okolhatom és egy életre megtanultam, hogy nem pöckölgetjük a lassítókat.
Már itthon voltunk, amikor kiderült, hogy volt női értékelés is, amit megnyertem. Ez jó dolog, de engem az abszolút sokkal jobban érdekel.
Az utolsó körökben sikerült egyenletes időket autóznom, amiért apu azt mondta, hogy büszke rám. Ennél nagyobb dicsértet nem is kaphattam volna.
Anya sajnos nem tudott eljönni, de minden gyorsasági után telefonon be kellett számolnom neki, hogy mi történt.
Nagyon várom már, hogy újra versenyezhessek, és biztos vagyok benne, hogy legközelebb sokkal jobban fogok figyelni a lassítókra.“
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
