Audi Hungaria: Erdőtelepítések, melyek Győr tüdejeként a kutatást is szolgálják
Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke: „Vállalatunk számára kiemelt célkitűzés a fenntartható működés és a környezet megóvása“
Az Audi Hungaria erdő- és fatelepítéssel tesz a zöldebb környezetért: a gyárterületen már több ízben ültettek fákat a vállalat munkatársai, míg a gyárterületen kívül, Győr környékén egy évtizeddel ezelőtt kezdett erdőtelepítési programba az Audi Hungaria, melynek keretében több tízezer fát ültettek el Patkányospusztán és Ravazd térségében. Az erdőtelepítés öt országra kiterjedő nemzetközi kutatási program része volt. A tudományos kutatásokat Magyarországon a Soproni Egyetem a Müncheni Műszaki Egyetemmel közösen végzi.
„Számunkra a fenntarthatóság nem maga a cél, hanem egy alapvető beállítottság, amely valamennyi tevékenységünket meghatározza. Ennek szellemében csökkentjük évről-évre széndioxid-lábnyomunkat, fedezzük hőenergia-felhasználásunk több mint 70%-át megújuló, geotermikus energiából, és közlekedtetünk klímasemleges „zöld vonatokat” Ingolstadt és Győr között. Erdőtelepítési programunk hozzájárul közvetlen környezetünk védelméhez és tudományos célokat is szolgál“, mondta Alfons Dintner, az AUDI HUNGARIA Zrt. igazgatóságának elnöke.
12 évvel ezelőtt az Audi a gyártótelephelyeinek otthont adó országokban, azaz Németországtól kezdve Magyarországon és Belgiumon át Mexikóig kezdett erdőtelepítési programba. A vállalat száz évre vállalt védnökséget az erdők felett. Az elindított program szervesen illeszkedik az Audi Hungaria környezetvédelmi stratégiájába, amelynek meghatározó eleme a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a biodiverzitás megőrzése. Emellett az erdőtelepítés egy nemzetközi kutatássorozatnak is része: szakemberek arra keresik a választ, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a fákra a különböző termőhelyi viszonyok között. Céljuk, hogy megtalálják azt az ideális ültetési módot, amelynek eredményeként a fák növekedése során a legnagyobb mennyiségű széndioxid köthető meg, és a legjobb feltételek biztosíthatók a biológiai sokféleség eléréséhez. Tíz év alatt az alig fél méteres kis facsemeték több méter magas fákká növekedtek. Patkányospusztán egy négy hektáros területen 13 ezer kocsányos tölgy alkot erdőt, míg Ravazdon 16 ezer kocsánytalan tölgy.
A klímaváltozás vizsgálata mellett egy másik fontos pontja is van a kutatási programnak. A telepítés során az úgynevezett Nelder-körnek megfelelő ültetési módszert alkalmazták. John Nelder a hatvanas évek elején publikálta módszerét, amelynek lényege, hogy az ültetés koncentrikus körívekre épül. Ez a speciális elrendezés helytakarékos módon teszi lehetővé, hogy a fák növekedését a legkülönbözőbb tőtávolságokban vizsgálják. Az első eredmények már megfigyelhetők: A Nelder-féle ültetési módszer bizonyította, hogy nem mindegy, milyen élettere van az elültetett tölgyfának. A Nelder-módszert az erdőgazdálkodásban most először kutatják Magyarországon.
Az Audi Hungaria által finanszírozott erdőtelepítésekhez a területet a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. biztosította. A tudományos kutatásokat az Audi Környezetvédelmi Alapítvány támogatja.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
