Ezermilliárd forintos terv! Videón a magyar szuperexpressz
Óránként 320 kilométeres sebességgel száguldó szuperexpresszekkel tehermentesítenék az M1-es autópályát, a budapesti elővárosi közlekedést, valamint a Budapest-Bécs vasútvonalat 2030 után. Az ezermilliárd forintos nagyságrendű beruházásról rajzfilm már van.
Bécs és Székesfehérvár felé is leágazhat majd a Budapest-Varsó gyorsvasút – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A szaktárca közleményben kiemelték: a visegrádi országok fővárosait felfűző nagysebességű összeköttetés egy osztrák leágazással kapcsolhatja be a térséget a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba. Az idén 175 esztendős magyar vasút jövőjét jelentő beruházásról kisfilm készült.
A minisztérium közleményében azt írták,
a tervek szerint a következő évtizedben kiépülő vonal egyes szakaszain óránként akár 320 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok.
A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a balatoni utazásokban versenyképesebb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél.
Az ismertető szerint a tervezett nagysebességű vasútvonal Magyarország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el. A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb.
A Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal a napi 70 teher- és 400 személyvonat miatt már kapacitásai határán van, és ugyanez a helyzet a naponta 70 ezer egységjármű, felerészben teherautók, kamionok által használt M1 autópályával. A térség kiemelkedő közlekedési igényeinek jelentős hányadát a nemzetközi tranzitforgalom adja, de már a budapesti elővárosi forgalom kiszolgálása is korlátokba ütközik.
A közleményben rámutatnak:
az újonnan kialakítandó vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről kerülve Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot.
A 350 kilométer/órás tervezési sebességű pályán a városi szakaszok kivételével 250-320 kilométeres tempóval haladhatnának a vonatok. A járműveken két vagy több kocsiosztály állna rendelkezésre, mindegyik szerelvényben büfé- vagy étkezőszakasz tervezett.
Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillió nemzetközi és belföldi utas vonatozhatna kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő járatokon.
A megvalósíthatósági tanulmány alapján
a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és turizmus élénkülésében megtérülnének.
A beruházásnak köszönhetően a meglévő vasúti vonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító és több tehervonat közlekedhet. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, az autópályákat a kamionoktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól. A gyorsvasút többek között az utazási idő és komfort szempontjából is állja a versenyt a közúti és légi közlekedéssel szemben – írják a tárca közleményében.
Palkovics László innovációs és technológiai minisztert idézve a közleményben megjegyzik:
a nagysebességű vasútvonalon Bécsbe és Pozsonyba kevesebb, mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni. A járatok öt és fél óra alatt tennék meg a Budapest-Varsó utat. Az új vasútvonalnak köszönhetően az autópályáknál gyorsabb elérést biztosító belföldi vonatokon utazhatnánk a többi között Sopron, Veszprém és a Balaton felé.
A munkálatok megkezdése a 2030-as évek elejére várható, de Kelenföldtől Törökbálintig akár már korábban megindulhatna a meglévő vágányok átépítése.
Forrás: MTI
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!