Nem közhely! Iszik vagy vezet?

A közelmúlt egyik sajnálatos,  nagy visszhangot kapott eseménye, a Stohl András által okozott baleset, ismét elgondolkodásra ösztönzi a közlekedőket.  Sokat foglalkoztatott és megbecsült színészünk nem első esetben kerül ittas vezetés miatt a figyelem középpontjába, annak ellenére, hogy már az első  malőr is megalázó magyarázkodásra és nyilvános sajnálkozásra kényszerítette a művészt. Nem taglalnám a Nemzeti Színház színészének egyéni tragédiáját, bár egy pálya derékba törését is jelentheti a cselekmény. Mindössze pár gondolatébresztő sort szánnék ide: A magyar törvények precízen és szigorúan meghatározzák a gépjárművezetés előtti alkoholfogyasztás lehetőségét. Igen, mindannyian tudjuk; zéró tolerancia! Én az ittas vezetést az emberi felelőtlenség oldaláról közelíteném meg, és sem a korosztályi, sem pedig a társadalmi vonatkozásokat nem taglalnám, se pro se kontra. Semmiféle mentséget nem kereshet és nem is találhat az ittas vezető, ha alkoholos befolyásoltság alatt, mások testi épségét veszélyeztetve “vetemedik”  vezetésre. Jobb jó előre tisztáznunk magunkban, hogy mit teszünk olyankor, ha valamilyen  társasági esemény kapcsán alkoholt fogyasztunk a tervek ellenére, miközben gépjárművel érkeztünk. Annál is inkább, hiszen mint tudjunk az alkoholfogyasztás és a feldobott hangulat hatására akár a bölcsek kövének és az örök élet birtokosának is hihetjük magunkat, miközben összpontosítási képességünk valójában már jelentősen lecsökkent. Vegyük komolyan a régi, esetleg közhelynek tűnő baleset-megelőzési szlogent: “Ön dönt:  Iszik vagy vezet?”

Volt már “szerencsém” ittas vezetés elkövetőjével beszélgetni, aki másnap nemes egyszerűséggel istenverte baromnak titulálta magát, amiért részegen ült a volán mögé. Érthető módon nem érkezett válasz a neki szegezett kérdésemre,  hogy mi lenne, ha ne adj Isten az ő családjának okozna valaki végzetes traumát ilyen felelőtlenséggel. Engedjék meg nekem, hogy őrült hazardőrnek nevezzem az ilyen embereket, akik időzített bombaként merészkednek az utakra. Nem az érintettek haragja beszél belőlem, bár megjegyzem beszéltem már apával is, aki  fiát veszítette el közlekedési balesetben, ahol ittas vezető ütötte el a motorral közlekedő gyereket. Valódi mentség abban az esetben sem hangozhatott el a vétkestől, miért is ült autóba ittasan. A főhajtás sem segített, egy ember halála és többéves börtönbüntetés lett az eredménye egyetlen felelőtlen éjszakának. De a vétkes megbüntetése nem jelenthet már gyógyírt az ekkora veszteséget elszenvedő családtagok számára és ilyen esetekben a meggondolatlan, de amúgy nem elvetemült vétkes is többnyire élete végig cipeli magával a jóvátehetetlen események miatti lelkiismeret-furdalását. Kérésem a következő, kedves autós és motoros barátaim: Vegyük fontolóra, hogy akarunk-e életünk végéig megnyomorított lélekkel élni egy esetleges baleset okozójaként vagy éppen elszenvedőjeként? Megér-e némi alkoholos jókedv ennyit? Szerencsére Stohl András balesete nem járt ennyire súlyos következményekkel, de ennek ellenére a hatósági vizsgálatok kedvezőtlen kimenetele esetén akár mint “közlekedési bűncselekmény” elkövetőjére  jelentősebb büntetés is várhat. Kívánom, hogy az összes érintett mielőbb visszanyerhesse testi és lelki egészségét!