Erdélyi Mária – A Béééjbik??

Erdélyi Mária színművésznő Marosvásárhelyen született 1943. nov. 13.-án. 1969-ben a SzAk elvégzése után a József Attila Színházhoz szerződött. 1972-től a Bartók, 1974-től a győri Kisfaludy, 1976-tól a veszprémi Petőfi Színház, 1978-tól a Vidám Színpad tagja volt. 1981 óta a Magyar Szinkron és Video Vállalat munkatársa.

A Motorhang.hu számára készített interjú sorozat kapcsán újra összehozott a jó sorsom a művésznővel.  Frissen és üdén, mondhatni a tőle megszokott túláradó energiával robbant be a kávézóba, öröm volt ránézni. Mint afféle tűzről pattant díva, kedve szerint csapongott, és pillanatok alatt most is magával ragadott. Jól megfontolt forgatókönyvemet felülírva, kérdés nélkül mesélte élményeit, egyiket a másik után. Nézd el nekem, kedves olvasó, hogy szertelenül, a tematikához inkább csak lazán kapcsolódva közvetítem szavait. Amikor olykor szóhoz jutottam,  megragadtam az alkalmat és az autókhoz, az autózáshoz való viszonyáról faggattam.

- A  jogsimat ezer éve szereztem, egy-két szempillarebegtetés és könnyed hajsimítás után már alig számított a vezetési tudomány. – Meséli önfeledten, ezzel elindítva a sztori áradatot. A hatalmas Volgáról amivel fellépni jártak, a bogárhátúról, ami az első autó volt csak futólag emlékezik meg, a közlekedési állapotokat viszont erősen bírálja:

- Hihetetlen Csaba, ez a belvárosi parkolási mizéria valóban katasztrofális. Sokszor éjszaka érkezem haza és húsz perceket körözve tudom csak az autómat garazsírozni, többnyire a tilosban. Képzeld, ha nem ismernének, mennyit kellene fizetnem?!

- Pozitívumokról is beszélj, kérlek! Még renitens autózónak nyilvánítanak és megbélyegeznek az olvasóink!    – Persze kizökkenteni nem tudom, már meséli is a következő eszébe jutó autós sztorit:

- Képzeld, amikor a  ”Szomszédok” című sorozatban játszottam és szerepem szerint adóhatósági ellenőrként Taki bácsi könyvelését firtattam, az epizód adásbakerülése után sokáig dolgoztam a karcolások eltüntetésén, amit a “jóindulatú” rajongók ejtettek éjjel a kocsimon.

- Utoljára a Budaörsi színházban láttalak színpadon… a “Bubus” nagyon kellemes darab volt, Koltay Róbert és Harsányi Gábor partnereként sikeresen abszolváltátok az előadást… Manapság viszont több reklámfilm szereplőjeként is feltűntél. Nagyokat mosolyogtam, amikor a legutóbbi szerepedben egy Mercedes-ből kiszállva riogatod a gyerekeket “A béééjbik?” felkiáltással. Mondhatni testhezálló volt a szerep, már csak azért is, mert úgy emlékszem, pont a Mercedes a kedvenc autód.

- Valóban kultiválom a márkát, kényelem szempontjából elsőrangú és a megbízhatósága is lenyűgöz. Na jó… Bevallom az eleganciát is szeretem.

- Egyébként az autózás, az utazás a munkáddal járó szükségszerűség számodra vagy tényleg szeretsz is vezetni?

- Persze, imádok vezetni és nagyon jól is csinálom! Például az “Üvegtigris” forgatására utazva történt az eset, hogy a cégautó sofőrje kissé illuminált állapotba kerülve Lali-nak szólított és megtisztelő módon nekem engedte át a volánt. Nagyon sikeresen navigáltam a helyszínre, gyors és pontos voltam, úgy három órás késéssel el is kezdtünk forgatni!

- Ha már az ingázásnál tartunk, eszembe  jutott, hogy szereted az utazások üresjáratát szereptanulásra felhasználni…

- Ohh, ezt a technikát tényleg egyenesen tökélyre fejleszthettem. A  forgalmi dugóknak köszönhetően két órásra nyúló utazások során akár teljes forgatókönyveket is elsajátíthatok, közben még a sminket is feldobva, többnyire színpadképes állapotban érkezhetek az előadásokra. Valóban ráférne egy kis reform a közlekedésünkre!

- Mária, köszönöm hogy leültél egy kicsit beszélgetni velem az autózásról, a közlekedésről! További sikereket és sok tapsot kívánok neked. Én régi, fanatikus rajongódként, továbbra is lehetőleg az első sorból szorítok majd neked!

- Köszönöm Csaba, a következő találkozásunkra kérlek ne a Riga 16-oddal gyere, kicsit kompromittál itt a Gellért-ben! Egyébként olvasgatom a Motorhang.hu magazint, nagyon egyéni, új színfolt az autós-motoros újságírás palettáján! További sok sikert nektek is! Helló Béééjbik!

Az interjút a Motorhang.hu magazin számára Serényi “Jampi” Csaba készítette.